PályaadatokA Jupiter a Naprendszer négy gázóriásának egyike; elsősorban nem szilárd anyagból áll. 142 984 kilométeres egyenlítői átmérőjével a legnagyobb bolygó a Naprendszerben. A Jupiter sűrűsége 1,326 g/cm³, a második legnagyobb a gázbolygók közül, de a négy kőzetbolygóénál kisebb. A gázóriások közül a Neptunusznak van a legnagyobb sűrűsége.
Aphélium távolsága: 816 081 455 km
5,45516759 CsE
Perihélium távolsága: 740 742 598 km
4,95155843 CsE
Fél nagytengely: 778 412 027 km
5,20336301 CsE
Pálya kerülete: 4,888 Tm
32,675 CsE
Pálya excentricitása: 0,04839266
Sziderikus keringési idő: 4333,2867 nap
(11,86 év)
Szinodikus periódus: 398,88 nap
Min. pályamenti sebesség: 12,446 km/s
Átl. pályamenti sebesség: 13,056 km/s
Max. pályamenti sebesség: 13,712 km/s
Inklináció: 1,30530°
(6,09° a Nap egyenlítőjéhez képest)
Felszálló csomó hossza: 100,55615°
Holdak: 63[1]
Fizikai tulajdonságok
Egyenlítői sugár: 71 492 km [1]
(a földi 11,209-szerese)
Poláris sugár: 66 854,5 km
(a földi 10,517-szerese)
Lapultság: 0,06487
Felszín területe: 6,14 × 1010 km²
(a földi 120,5-szerese)
Térfogat: 1,431 × 1015 km3
(a földi 1321,3-szerese)
Tömeg: 1,899 × 1027 kg
(a földi 317,8-szerese)
Átlagos sűrűség: 1,326 g/cm3
Felszíni gravitáció: 23,12 m/s²
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Főként hidrogén és hélium alkotta óriásbolygó. A többi óriásbolygót is gyakran Jupiter-típusú bolygónak nevezik.
Nevét Jupiterről, a római főistenről kapta. A bolygó csillagászatban és asztrológiában használt jele az istenség kezében hagyományosan megjelenő villámot jelképezi (Unicode: ♃).