A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója,^[6] a Nap körüli keringési ideje 88 nap. A Merkúr a Földről nézve fényesnek látszik, magnitúdója −2,0 és 5,5 között változik, azonban nehéz észlelni, mert a Földről nézve a Naptól mérhető legnagyobb szögtávolsága csak 28,3°. Reggel vagy este szürkületkor lehet megfigyelni. A bolygóról viszonylag keveset tudunk.

A Merkúrt meglátogató két űreszköz közül az első a Mariner–10 volt, amely 1974-1975-ben a bolygó felszínének csupán 45%-át térképezte fel. A második a MESSENGER, mely további 30%-ot mutatott meg a bolygó felszínéből,amikor 2008. január 14-én elrepült mellette. Ez az űreszköz 2008. október 6-án és 2009. szeptember 29-én még kétszer elhaladt a bolygó mellett, 2011. március 19-én bolygó körüli pályára állt, mintegy 200 kilométerre a felszíntől – adatokat gyűjt, azokat a Földre továbbítja, miután a maximális magasságba került, 15 000 kilométerre a felszíntől. Ekkortól tovább tanulmányozza és feltérképezi az egész égitestet.

A Merkúr sok tekintetben hasonlít a Holdra: felszínét számos kráter borítja, nincs természetes holdja, és nincs állandó légköre. Azonban a Holddal ellentétben nagy, vasat tartalmazó magja van, melynek következtében rendelkezik mágneses mezővel, melynek erőssége a földinek körülbelül 1%-a.^[7] Magjának relatív mérete miatt kivételesen nagy a bolygó sűrűsége. Felszíni hőmérséklete 90 és 700 K (−183  és 427 °C) között változik,^[8] Ahol a Nap éppen merőlegesen éri a felszínt, ott van a legmelegebb, és a sarkokhoz közeli kráterek mélyén mérik a leghidegebbet.

A Merkúr megfigyeléséről szóló feljegyzések legalább az időszámításunk előtti első ezredfordulóig nyúlnak vissza. A 4. század előtt a görög csillagászok két bolygónak gondolták aszerint, hogy napkeltekor vagy napnyugtakor volt látható. Előbbi az Apollón, utóbbi a Hermész nevet kapta.^[9] A későbbiekben Püthagorasz ismerte föl, hogy a két bolygó egy és ugyanaz. A bolygó magyar neve a rómaiakig nyúlik vissza, akik a bolygót Mercurius római istenről nevezték el, aki a görög Hermész római megfelelője. A Merkúr asztronómiai jele a kör egy kereszt függőleges szárán, a kör tetején egy félkörrel (Unicode: ☿), ami Hermész caduceusának stilizált változata.^[10]

Pályaadatok
Aphélium távolsága:     69 817 079 km
0,46669835 CsE[1]
Perihélium távolsága:     46 001 272 km
0,30749951 CsE
Fél nagytengely:     57 909 176 km
0,38709893 CsE
Pálya kerülete:     360 000 000 km
(2,406 CsE)
Pálya excentricitása:     0,20563069
Sziderikus keringési idő:     87,96934 nap
(0,2408469 év)
Szinodikus periódus:     115,8776 nap[2]
Min. pályamenti sebesség:     38,86 km/s
Átl. pályamenti sebesség:     47,36 km/s
Max. pályamenti sebesség:     58,98 km/s
Inklináció:     7,00487°
(3,38° a Nap egyenlítőjéhez képest)
Felszálló csomó hossza:     48,33167°
Perihélium szöge:     29,12478°
Holdak:     nincs
Fizikai tulajdonságok
Egyenlítői sugár:     2439,7 km[3][4]
(a földi 0,383-szerese)
Lapultság:     0,0006[4]
Felszín területe:     7,5×107 km²
(a földi 0,108-szerese)[3]
Térfogat:     6,083×1010 km³
(a földi 0,054-szerese)[3]
Tömeg:     3,302×1023 kg
(a földi 0,055-szerese)[3]
Átlagos sűrűség:     5,427 g/cm³[3]
Felszíni gravitáció:     3,701 m/s²
(0,377 g) [3]
Szökési sebesség:     4,435 km/s[3]
Sziderikus forgásidő:     58,6462 nap (58 nap 15,5088 h)[3]
Forgási sebesség:     10,892 km/h (az egyenlítőnél)
Tengelyferdeség:     ~2,11°[5]
Az északi pólus rektaszcenziója:     281,01° (18 h 44 min 2 s)[2]
Deklináció:     61,45°[2]
Albedó:     0,119[2]
Felszíni hőm.:
   é. sz. 0°, ny. h. 0°
   é. sz. 85°, ny. h. 0°     
min     átl.     max
100 K     340 K     700 K
80 K     200 K     380

Oldal: Merkúr
National Galaktika - © 2008 - 2024 - nationalgalaktika.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat